Valamely függvény zérushelye az értelmezési tartományának azon pontja, melyhez a 0 függvényérték tartozik. Amennyiben a grafikonon szeretnénk megtalálni egy függvény zérushelyét, akkor egy olyan po...

Tovább olvasom

A manufaktúra az I. ipari forradalom idején jelent me, egy kézműves technikán alapuló tőkés üzem és vállalkozás. Manufaktúrákban készítették például a gyapottermékeket. A termékek előállítása magas...

Tovább olvasom

Az elégia időmértékes verseléssel írt görög eredetű lírai műfaj. Az ókori görögök költészetében minden disztichonban írt mű elégia volt bármely egyéb megkötéstől, tartalomtól függetlenül. A reneszá...

Tovább olvasom

A polisz azókori Görögországban várost, azaz városállamot jelölt. Egy központi városból és a hozzá tartozó környező falvakból állt, így hozott létre egy önálló államformát. A központi várost mindig...

Tovább olvasom

A janicsárok az Oszmán Birodalom félelmetes katonái voltak Remek kiképzésű, keménykötésű zsoldosok voltak. Fegyverzetük általában görbe kard, balta, íj vagy puska volt. A janicsárokat rabszolgákból...

Tovább olvasom

A verses regény a romantika időszakában született meg, kevert műfaj. Összemossa a műfaji-műnemi határokat, ötvözi az epika és líra műnemek sajátosságait. A verses regény formáját tekintve nem tekin...

Tovább olvasom

A dráma egy olyan irodalmi műnem, mely alapvetően párbeszédekre, azaz dialógusokra épül. Általában színházi előadásra szánt, nagy alfajai a tragédia, komédia és a színművek. Az epika és a líra mell...

Tovább olvasom

Az epika elbeszélő irodalom, a líra és a dráma mellett a három irodalmi műnem egyike. Az epikus/elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. Valójában cselekényt ábrázol, az író a cselekményeket elbesz...

Tovább olvasom

A provinciák egy-egy hódító nagyhatalom által, többnyire katonai erővel foglalt területet jelent. Általában a Római Birodalomhoz lehet kötni: alárendelt tartományok, melyek adót fizettek a császárn...

Tovább olvasom

Egy adott A halmaz komplementer halmaza, azaz kiegészítő halmaza az a B halmaz, melynek az elemei az alaphalmazban benne vannak, de az A halmazban nincsenek. Ha pl. az alaphalmaz a pozitív egész sz...

Tovább olvasom

A consulok a római állam élére állított főtisztviselők voltak, a köztársaság és császárság korában ez volt a legmagasabb elérhető hivatali méltóság. Évente mindig kettőt választottak, ezzel elkerül...

Tovább olvasom

A proletárdiktatúra fogalmának megteremtője Marx volt, véleménye szerint a proletariátus erőszakkal ragadja magához a hatalmat , ezt nevezzük proletárforradalomnak. Ez a kiépült diktatúra addig mar...

Tovább olvasom

Különböző szövegek közötti kapcsolatok megteremtését jelenti, jelentése szövegköziség, egy, az eredeti szövegre történő utalással vagy az eredeti szövegből kiragadott idézettel, mely az új szövegkö...

Tovább olvasom

A szalámitaktika egy remek kommunista politikai módszer volt az ellenfelek részenkénti megsemmisítésére, hazánkban a Rákosi-korszak idején alkalmazott technika volt. A politikai hatalommal szemben...

Tovább olvasom

A helóták állami tulajdonú szolgák voltak Spártában, az állam szabad spártaiaknak adta el őket munkásnak, így dőlt el, hogy melyik földterülethez tartoznak. A legyőzött akhájok utódjai közül került...

Tovább olvasom

A mezőváros a feudalizmus korában megjelenő közgazgatási egység, mely a földesurak által kiváltságokkal felruházott település volt. Jogilag több volt mint egy jobbágyfalu, de kevesebb mint egy kirá...

Tovább olvasom

A toposz egy nagyon gyakran visszatérő motívum, mely újra és újra hasonló értelemben jelenik meg a különböző korokban, azonos jelentést hordoz magában. Például a koponya a halált, a kard a hadakozá...

Tovább olvasom

A függvény hozzárendelési szabálya azon utasítás, amely alapján az értelmezési tartomány minden egyes eleméhez hozzárendeljük az értékkészlet valamely elemét. Minden egyes elemhez legfeljebb egy ér...

Tovább olvasom

A majorság (allódium) a középkori hűbéres, feudalista rendszerben a földesúr saját kezelésében tartott földbirtoka, melyet jobbágyokkal műveltetett meg, ezt hívtuk robotnak. A jobbágyoknak volt saj...

Tovább olvasom

Az ellenreformáció a reformációval szembeni megújulást hordozta magában, mind társadalmi, mind vallási téren. A reformáció kialakulásakor a katolikus egyházat bírálták, az ellenformáció révén próbá...

Tovább olvasom

A harmadik világ fogalma a hidegháborúban született meg: a világ azon része volt, amelyik sem, a keleti (szocialista), sem a nyugati (kapitalista) tömbhöz nem tartozott, tehát semleges maradt. Több...

Tovább olvasom

A protestáns tágabb értelemben minden olyan egyház, vallás és személy, amely a reformáció következtében a 16. században jött létre a különféle vallásreformátorok tanításai, munkássága alapján. A pr...

Tovább olvasom

Az újszerzeményi bizottság azt a célt szolgálta, hogy a törököktől visszaszerzett területeket a nemesség újra visszakaphassa. A kamarának alárendelt hivatal volt 1688-tól, a török elleni harc befej...

Tovább olvasom

A tájelíró költemény (tájleíró vers) egy tájat mutat meg, és a költő tájhoz fűződő érzéseit, a táj hatására keletkező gondolatait. Az epika és líra határán elhelyezkedő műfaj. Sokszor jelennek meg...

Tovább olvasom

A hangtörvény a hangok egymáshoz való alkalmazkodását, módosulását jelenti azok találkozásakor. A magánhangzóknál az illeszkedés, hangrendi harmónia és hiátustörvény jelenik meg. A mássalhangzóknál...

Tovább olvasom

A tized a középkorban az Istennek felajánlott részt, a jövedelem tizedrészét jelentette, az egyház munkáját támogatta az adó anyagilag. A tized szó egyik közismert szinonímája a dézsma, mely a lati...

Tovább olvasom

Két szöget egymás kiegészítő szögeinek nevezünk, ha összegük egyenlő az egyenes szög nagyságával, azaz 180 fokkal vagy π radiánnal. Kiegészítő szögek jelennek meg például a paralelogramma oldalain....

Tovább olvasom

A merkantilizmus a 17. században jelent meg, egy olyan gazdaságpolitikai elmélet, mely szerint a gazdaság akkor erősödik meg, ha az országból kiáramló nemesfém mennyiségét mérséklik, az országba be...

Tovább olvasom

A groteszk összetett esztétikai minőséget jelent. A komikum azon fajtáját öleli fel, ahol a legszélsőségesebben ellentétes elemek egybefonódnak, ez okozza a nevetséges hatást. Az egyik elem mindig...

Tovább olvasom

Az ősiség törvénye kijelenti, hogy az öröklött, azaz ősi nemesi birtok öröklődése miképp történik Magyarországon, erre nyújtott egy szabályozást. Nagy Lajos király 1351-ben eltörölte a szabad végre...

Tovább olvasom

A pánszlávizmus egy politikai irányzat, mely rengeteg szláv törzs orosz vezetés alatti egyesítését tűzte ki célul, többek közt a tótok, horvátok, csehek, szlovének és szerbek törzseit. A cél az vol...

Tovább olvasom

Az internálás a diktatórikus rendszerekben a politikailag ellenséges vagy nem megbízható személyek összegyűjtését, és táborokba gyűjtését jelentette (ún. internálótáborok). Alapvetően visszataszító...

Tovább olvasom

A vetésforgó a középkori szántóföldeken, később az általános kertészetben termesztett növények előre meghatározott helye és egymás után következésének rendszere. Tulajdonképpen azt jelenti, hogy eg...

Tovább olvasom

A vátesz látnokot, prófétát jelent. Az irodalmi költészetben a prófétai szerepben fellépő költőt nevezik meg így. A romantikus költészetben a váteszköltő valamilyen küldetéstudattal rendeklezik, né...

Tovább olvasom

Az ókori Rómában az uralkodó, mint princeps a szenátussal együttesen kormányoz, azonban ez csupán egy külső látszat, amit megtévesztő. A valóságban egyeduralom gyakorlása történik. A principátus fo...

Tovább olvasom

A szabad vers a mai értelemben egy olyan költemény, amely verszerűen tördelt írásképpel rendelkezik, viszont prózaritmussal rendelkezik versritmus helyett, vagy minden ritmust mellőző és rímtelen p...

Tovább olvasom

Regálájövedelemnek hívjuk  az államkincstárt illető, királyi felségjogon szerzett jövedelmeket. Kezdetben a regálé a király egyedüli jövedelme volt, később a városok, illetve földesurak egy ré...

Tovább olvasom

A tragédia az ókori Görögországban alakult ki a színjátszással egy időben. Cselekménye mindig tragikus végkimenetelű, és valamilyen konfliktus bontakozik ki előttünk. Központi eleme mindig a katarz...

Tovább olvasom

A revízió felülvizsgálatot, ellenőrzést jelent. A trianoni békeszerződést követően egy olyan mozgalom indult el hazánkban, amely a revíziót célozta meg: a trianoni béke felülvizsgálatát, elsősorban...

Tovább olvasom

A szonett a középkorban létrejött, a reneszánsz korától egész Európában elterjedt versszerkezet volt. A legkötöttebb versformák közé sorolható, 14 sorból áll, leginkább két quartinára (10-11 szótag...

Tovább olvasom

A familiaritás egy különleges jogviszonyt teremt a feudális rendszerben, nem keverhető össze a hűbériséggel. A 13. században jött létre Magyarországon, a familiáris nem tartozott ura joghatósága al...

Tovább olvasom

Az oktáva (ottava rima, stanza) nyolcsoros versszak, ahol a sorok 8 szótagból állnak és keresztrímelésűek. Eredetileg az itáliai költészetben jelent meg, a rím alapformája: a 3 keresztrím után páro...

Tovább olvasom

A novella olasz eredetű szó, jelentése érdekes hír, vagy újdonság. Aránylag rövid terjedelemmel bíró kisepdikai alkotás, egyszálú cselekmény jellemző rá. A sok szereplő helyett a csattanós befejezé...

Tovább olvasom

A pártállam olyan egypártrendszert jelöl, ahol egy diktatórikus párt bármilyen demokartikus ellenőrzés nélkül gyakorolja a hatalmat. Egy egyeduralmi államforma, ahol a végrehajtó és törvényhozó hat...

Tovább olvasom

A humanizmis egy olyan világnézet és filozófia, mely a 16.-17. században alakult ki Európában. Az emberközpontúságot tartja szem előtt, így erősen szembenállt a középkori világnézettel. Az eszme ne...

Tovább olvasom

A csinovnyikok azok a kishivatalnokok voltak a cári oroszországban, akik jelentéktelenségükkel, szürke személyiségükkel váltak ismertté.  A hétköznapi figurát testesíti meg, akinek semmi fonto...

Tovább olvasom

Az utalószó a főmondatban a kifejtendő mondatrészben játszik nagy szerepet, egy távolra mutató névmás (az, ott, akkor, stb...) vagy névmási eredetű határozószó. Az utolószó - egyszerűbben kifejtve...

Tovább olvasom

A rendi monarchia a feudális berendezkedés egy formája, ahol a király és a rendek együttesen kormányoznak. A hatalommegosztás a törvényhozásban és az adómegajánlásban lelhető fel. A rendi monarchik...

Tovább olvasom

A kolhozok a Szovjetúnióban lévő termelőszövetkezetek voltak. Szövetkezeti alapon működő mezőgazdasági termelőüzemeket képeztek, beleértve az állattartást és a terményeket.  ...

Tovább olvasom

A Balassi-strófa Balassi Bálint költő nevéhez köthető, többnyire a Júlia-versekben használt egység. Egy három sorból szerkesztett versszak, amely 6+6+7 szótagos sorokból állt, a belső rímek által h...

Tovább olvasom

A szügyhám a fogatolás egyik fontos eszköze, melyet a korábban használt nyakhámmal ellenben nem az állat nyakára, hanem lejjebb, annak szügyére helyeztek. A szügyhámnak köszönhetően állat húzóereje...

Tovább olvasom

A hűbéri lánc a középkori feudális társadalom személyi függőségi viszonyainak a hálózata, egyfajta hatalmi struktúrát ölelt fel. Ez a lánc jelöli a földesurak az uralkodóhoz, illetve egymáshoz való...

Tovább olvasom

A glossza az újságírás egyik kedvenc műfaja,  publicisztikai műfaj, mely mindig az aktuális eseményhez kapcsolódó, rövid terjedelmű, ironikus vagy szatirikus írás. Csattanóval ér véget, többny...

Tovább olvasom

A befejezés a szöveg egyik fontos makroszerkezeti egysége, a tárgyalásban kifejtett gondolatokat zárja le, foglalja össze. Ebben a pontban állást foglal a szerző, és itt zárul le a szöveg érzelmile...

Tovább olvasom

A csonka társadalom olyan társadalmi-nemzetségi szerkezetet jelent, amelyben nem találhatók meg a kornak megfelelő társadalmi osztályok, például hiányzik belőle a jobbágyság vagy köznemesség.

Tovább olvasom

A torlódó társadalmak azon országokban találhatók meg, ahol a régi, feudalista berendezkedés és az új, tőkés berendezkedés egyidejűleg létesül. Többnyire Közép-Európára volt jellemző a 19. század k...

Tovább olvasom

A bandérium saját zászlóalj alatt harcoló csapatot, hadsereget jelent, mely teljesen önálló, egy-egy főméltóság szerelte fel saját vagyonából. A bandériumok Magyarországon Károly Róbert nevéhez köt...

Tovább olvasom

A népfelség elve (népszuveneritás elve) azt hirdeti, hogy a jogok forrása maga a nép. A népnek joga van az államra ruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzéséhez. A nép képviselői által gyakoro...

Tovább olvasom

A vershelyzet nem más, mint a versből megállapítható szitució. Tehet utalást például a tér-és időbeli mozzanatokra illetve a környezetre, melyben a vers megszületik. A vershelyzet lehet akár egy em...

Tovább olvasom

A füstadót Hunyadi Mátyás vezette be, az 1467-es pénzügyi reformjában a kamara hasznát a füstadó váltotta fel. Ezt az adófajtát egészen az 1848/49-es évekig használták, az adó házanként volt értelm...

Tovább olvasom

A bevezetés az írásművek első része, fejezete, mely a mű tárgyát jelöli meg, összegzi a megértéshez szükséges ismereteket, tartalmazza a fókuszmondatot. Feladatai közé sorolhatók a hangulati előkés...

Tovább olvasom

Az Endlösung, azaz a "zsidókérdés végső megoldása" egy kegyetlen intézmény volt. Így hívták a zsidó nép végső megsemmisítésére irányuló tervet. Adolf Eichmann nevéhez köthető a kegyetlen fogalom, 1...

Tovább olvasom

Metternich osztrák kancellár a Szent Szövetség egyik fontos politikusa volt, korának egyik kiemelkedő diplomatája, a konzervatív Európa megalkotója. Bukása a bécsi forradalom után történt.

Tovább olvasom

Az utópia tágabb értelemben bármilyen elérhetetlen, kivitelezhetetlen társadalmi elképzelést jelent mely eszményi, ámde valamiért nem elérhető, kivitelezhető. Egyfajta tükörként szolgál: a valóság...

Tovább olvasom

A Levantei kereskedelem a középkori világ legfontosabb kereskedelmi útvonala volt, egy történelmi valamint földrajzi régió, mely a Közel-keleten volt megtalálható. Az északi-itáliai városokat kötöt...

Tovább olvasom

Az invesztitúra tágabb értelemben az egyházi tisztségek beiktatásának joga volt. Szűkebb értelemben egy egyházi személy hivatali ruhájának ünnepélyes átadása és felvétele. Az évszázadok során komol...

Tovább olvasom

Kleiszthenész Athén egyik tehetséges politikusa volt a Kr. e. VI. században. Ő vetett véget az egyeduralomnak a spártaiak segítségével, és teremtette meg a demokráciát. Szintén ő vezette be a polgá...

Tovább olvasom

Az alkotmányos monarchia egy olyan monarchia, ahol a hatalom nagy része a parlament kezében van, beleértve a pénzügyeket, hadsereget, kormány feletti ellenőrzést. Az alkotmányos monarchia Angliában...

Tovább olvasom

A kisantant egy politikai szervezet, szerveződés, mely az I. világháborút követően, 1920-ban alakult meg, fő célja az volt, hogy Magyarországot elszigetelje külpolitikailag és megakadályozza a Habs...

Tovább olvasom

Az epigramma egy rövid, tömör, csattanóval végződő lírai műfaj. Hossza körülbelül 2-4 verssornyi, mondanivalóját tekintve szellemes, tömör, rövid csattanóval végződik. Gyakori versormája a disztich...

Tovább olvasom

A kapuadó I. Károly Róbert 1336-as pénzügyi reformjainak egyike, a jobbágyok állam általi megadóztatását írta elő. Amikor az évenkénti pénzváltás (kamara haszna) megszűnt, akkor a kieső királyi jöv...

Tovább olvasom

A Trubadúrköltészet, valamint lovagi költészet jellemzője az állandó és kötött forma, valamint téma. Énekes költészet, a trubadúrok költészete leginkább dalokból állt, központi témája általában a s...

Tovább olvasom

A normálvektor egyaránt értelmezhető egyenesre és síkra is. Egy adott egyenesre vagy síkra merőleges, nullvektortól különböző vektor. Minden egyenesnek és síknak végtelen sok normálvektora van.

Tovább olvasom

A ballada egy verses kisepikai, nép - és műköltészeti műfaj. A mű eseményeit, előzményeit és a legfőbb okokat nagyrészt a drámai párbeszédekből és a lírai monológokból ismerhetjük meg. A műfaj font...

Tovább olvasom

A szentimentalizmus érzelmi lázadást fejez ki a feudalista eszmék és azok embertelensége, illetve hierarchiája ellen. A 19. században megjelenő stílusirányzat, a lemondás jellemzi és fájdalom, reng...

Tovább olvasom

A rokokó a klasszicizmus és a barokk művészetéhez illeszkedő stílusirányzat, a két művészeti kort között teremt kapcsolatot. Könnyedség, boldogság, díszítettség és öröm jellemzi. A barokk monumentá...

Tovább olvasom

A statárium jelentése tulajdonképpen rögtönítélő bíráskodás, rögtönítélő törvényszék. Akár bármiféle bírósági ítélet nélkül is hozható halálos ítélet, a statáriumot többnyire szükségállapotban alka...

Tovább olvasom

Az új gazdasági mechanizmust Kádár János politikus vezette be, egy gazdasági reform, mely valójában sikertelen volt, a mezőgazdaságot viszont fellendítette. A reform következtében nőtt a vállalati...

Tovább olvasom

Az empirizmus a görög empeiria "tapasztalás" szóból származik, egy ismeretelméleti irányzat, amely a befogadás jelentőségét emeli ki, és a megismerés fogalmát. Szerinte a tapasztalás az, ami a tudo...

Tovább olvasom

A Bach-korszak az 1850-59 közötti időszakot ölelte fel, amikor Alexander Bach belügyminiszter 9 éves uralma alatt Ausztria teljes diktatúrát épített ki Magyarországon. A megtorlás időszaka volt ez...

Tovább olvasom

A feudalizmus a középkori társadalom jellenző berendezkedése. Olyan társadalmi, politikai, jogi és gazdasági berendezkedés, melyben a hűbérurak és vazallusok között egy különleges jogi rendszer ter...

Tovább olvasom

Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) remek képességű ókori athéni politikus és költő, a hét görög bölcs egyikeként tartják számon. Ő alkotta meg az úgynevezett szolóni alkotmányt, azaz a ti...

Tovább olvasom

Az 1947-es választásokat nem tisztán, hanem manipulácóval és csalássorozattal nyerte meg a kommunista párt, ez nevezik a történelemben "kékcédulás választásoknak". A kommunisták minden  szavaz...

Tovább olvasom

A triumvirátus három férfi szövetségét jelenti. Az első triumvirátus Julius Caesar, Pompeius és Crassus között jött létre, míg a második triumvirátus Antonius, Octavianus, Lepidus között. A triumvi...

Tovább olvasom

Az 1904-ben Franciaország és Anglia között létrejött szövetséget nevezzük Antant szövetségnek, a szerződésben a két ország rendezte a gyarmatosítás során felmerülő nézeteltéréseket és megállapodás...

Tovább olvasom

A végvárak hazánk történelemében a török hódítás elleni magyar védelmi rendszer fontos elemei voltak. Magyarország déli határövezetében, később a török uralom idején, a Hódoltság peremén alkottak h...

Tovább olvasom

Themisztoklész az athéni demokrácia egyik kiemelkedő és tehetséges politikusa volt, a görög-perzsa háborúkban is hatalmas szerepet vállalt. Neki köszönhető az erős flotta kiépítése a perzsa fenyege...

Tovább olvasom

A Hanza-kereskedelem, más néven Hanza-szövetség a középkorban az egyik legnagyobb kereskedelmi szövetség volt, ami Észak-Európában és a balti térségben volt jelen a 13-14. században. A kereskedőúto...

Tovább olvasom

A müncheni egyezményben az olasz, francia és brit miniszterelnök, Mussolini Daladier és Chamberlain jóváhagyták Németország (Hitler) területi követeléseit, és a Szudéta-vidék Németországhoz való cs...

Tovább olvasom

A terjedelem a legnagyobb és a legkisebb adat különbsége, azt adja meg, hogy mekkora értékközben ingadoznak a változó értékei. A terjedelem jele R.

Tovább olvasom

A szinekdoché a metonímia egy fajtája, névátvitelt jelent. Rész-egész viszonyban álló fogalmak felcserélése történik. Például: tárgy helyett annak anyagát nevezzük meg. Példa rá: ...lila dalra kelt...

Tovább olvasom

A szinesztézia egy, a metaforával rokon költői kép, hangulati egyezésen alapuló névátvitelt jelent. Kétféleképp jöhet létre: érintkezési vagy hasonlósági képzettársításból. A hasonlósági képzettárs...

Tovább olvasom

Az ispán a vármegyék élére kinevezett vezető személy volt a középkorban, a grófi rang megfelelője volt. A vármegyerendszert, és az ispánságot I. Szent István királyunk hozta létre Magyarországon. K...

Tovább olvasom

A mítosz jelentése mese, monda, történet, eredetileg görög eredetű kifejezés. A mítosz többnyire istenekről, isteni eredetű lényekről, vagy emberfeletti képességű személyekről szóló történet. Az is...

Tovább olvasom

A nacionalizmus fogalma a latin natio szóból ered, jelentése nemzet. A nacionalizmus a nemzetállam létrehozására és annak megóvására vonatkozó politikai irányzat. Többféle értelemben is létezik a f...

Tovább olvasom

A Vörös Hadsereg megnevezést a mai napig kétféle értelemben használjuk. Az egyik értelemben a Szovjetunió hadserege, a másik értelemben a Tanácsköztársaság idején hazánkban alakulú haderőt nevezzük...

Tovább olvasom

A heliocentrikus világkép Kopernikusz csillagászhoz (1473–1543) köthető, véleménye szerint a Föld és a többi bolygó, és más égitestek a Nap körül keringenek. Ez a világkép megosztotta az akkori val...

Tovább olvasom

Periklész (Kr. e. 495 – Kr. e. 429) Athén egyik kiváló kormányzója, politikusa, idején Athén fénykorát élte. Befolyásos szónok és hadvezér volt a poliszban, a nép életszínvonala kiváló volt az ő id...

Tovább olvasom

A mitológia kifejezés megismeréséhez először a mítosz szó jelentését érdemes letisztázni. A mítosz jelentése mese, monda, történet, görög eredetű kifejezés. A mítosz többnyire istenekről, isteni er...

Tovább olvasom

A regény a nagyepika egyik jelentős műfaja, többnyire szerteágazó, hosszabb időszakokat felölelő cselekménnyel bír, általában nagy terjedelmű. Fő-és mellékszereplői is vannak, a 12. században jelen...

Tovább olvasom

A konkvisztádor a portugál és spanyol hódítókat jelenti, akik az amerikai kontintens leigázásával és gyarmatosításával szerettek volna meggazdagodni, vagyonra szert tenni. A mesés kincsekre vadászt...

Tovább olvasom

Az uradalom a középkori feudális, hűbéri rendszerben a földesúr birtokának gazdasági valamint igazgatási egysége volt. Több, vagy akár sok falvat és az azokhoz tartozó legelőket, szántókat, erdőket...

Tovább olvasom

A démosz a köznép másik elnevezése az ókori Görögország városállamaiban, akinek nem volt komolyabb vagyona, szabad, polgárjoggal rendelkező emberek voltak. Társadalmi rétegük kézművesek, parasztok,...

Tovább olvasom

Az állóháború az I. világháború jellemző hadviselése volt, a szembenálló felek frontvonalai hosszú időre beálltak, megmerevednek, így egyik fél sem tudott előre nyomulni. A katonák beásták magukat...

Tovább olvasom

A vetési pátenst 1703-ban adták ki a Rákóczi-szabadságharc idején, egy fontos rendelet volt. Kimondta, hogy a hadba vonuló katonák mentességet kaptak bármilyen földesúri és állami szolgáltatások al...

Tovább olvasom

A háztáji gazdaságok a TSZ-eken kívüli minigazdaságok gyűjtőneve volt, a megtermelt javak fölött a termelő szabadon rendelkezett, azokat nem kellett beszolgáltatni. A minigazdaságok kommunizmus utá...

Tovább olvasom

A hospesek a 11.-12. században javarészt Nyugat-Európából érkező, főképp a túlnépesedés következtében hazájukat elhagyó, Magyarországon letelepülő vendégek voltak. Jogi helyzetük aránylag kedvező v...

Tovább olvasom

A Vix-jegyzék az első világháborút követően jött létre, az antant követeléseit tartalmazta. Ez lényegében teljesíthetetlen területi követeléseket tartalmazott Károlyi miniszterlenök felé. A követel...

Tovább olvasom

A levélregény egy olyan regényműfaj, amely fiktív levelekből áll. A fiktív levelek időnként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészletekkel) együtt szerepelnek. Fontos eleme az elményült l...

Tovább olvasom

Az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak, amennyiben az A halmaz minden eleme benne van B halmazban, de a két halmaz elemei nem ugyanazok. A pozitív egész számok halmaza például valódi részhalm...

Tovább olvasom

A háromszög-egyenlőtlenség kimondja, hogy minden háromszögben bármely két oldal összege nagyobb a harmadik oldal hosszánál. Másképp megfogalmazva, egy háromszög bármely oldalának kisebbnek kell len...

Tovább olvasom

Az ekloga (ecloga) egy görög eredetű lírai (lírikoepikus) műfaj, mely a pásztori világot mutatta be. Dialogikus formát használ, különféle érzéseket, gondolatokat, szembesít az olvasóval. Sokszor di...

Tovább olvasom

A személyi kultusz valamely politikai személy, uralkodó személye körül kialakulú túlzott, természetellenes, irracionális tisztelet. Jellemzői a mértéktelen felmagasztalás, és a feltétel nélküli tis...

Tovább olvasom

A hopliták az ókori Görögország nehézfegyverzetű gyalogos katonái voltak, jellemző felszerelésük a lábvért, bronzsisak és mellvért, valamint a nagyméretű pajzs és a rövid kard, valamint hosszú lánd...

Tovább olvasom

Az inkvizíció a középkor embertelen módszere volt azokkal az személyekkel szemben, akik meg merték kérdőjelezni a katolikus egyáz tanításait vagy dogmáit, vagy olyasmit tettek, ami a hit továbbadás...

Tovább olvasom

Az ortológusok a nyelvújítás vitájában a nyelvőjítás ellenzői voltak, akik a nyelvújításra rombolásként tekintettek. Véleményük szerintük a nyelv életébe való tudatos beavatkozás nyelvromboló, nyel...

Tovább olvasom

A Helsinki-értekezletre 1975-ben került sor, a nemzetközi konferencia során 35 ország - köztük az USA és a Szovjetúnió aláírt egy közös egyezményt, amely az alapvető emberi jogokat és a kölcsönös t...

Tovább olvasom

A karamara haszna (pénzverés haszna) azt a királyi kincstári bevételi forrást jelentette az Árpád-korban, amely a pénz rendszeres beváltásából származott. A pénzverés joga egyedül a királyé volt, a...

Tovább olvasom

A tézisregény a regények egyik fajtája, tulajdonképpen valamilyen filozófiai vagy erkölcsi tételt cáfol vagy bizonyít. A tézis a mű során nem változik meg, ahogy a szereplők tézissel való viszonya...

Tovább olvasom